Farkas Attila Márton: Az alkímia eredete és misztériuma
Farkas Attila Márton: Az alkímia eredete és misztériuma
5 500 Ft
WEBSHOP raktárkészlet   (6 db)

Farkas Attila Márton: Az alkímia eredete és misztériuma

Cikkszám: 14404

BOLT - fontos infó

A honlapon látható készlet és ár az online rendelésekre vonatkozik, a boltban más készlet van, a bolti árak eltérhetnek a webes áraktól.

Bolti átvételnél a rendelést a raktárból szállítjuk a boltba, az átvétel díjmentes, értesítést küldünk, amikor átvehető.

5 500 Ft
🎉
A vásárlás után járó pontok: 165 Ft
A nyugati alkímia, vagy miként önmagát nevezte: a Királyi Művészet, eredetmítosza szerint Egyiptomból származik.
Farkas Attila Márton a Tan Kapuja Buddhista Főiskola régi oktatója, végzettségét tekintve egyiptológus és kulturális antropológus, mely szakmákon belül főleg a vallási szimbolikával, a metaforákkal és a filozófiai gondolkodás spirituális gyökereivel foglalkozott.

Érdeklődése az utóbbi két évtizedben leginkább a buddhista bölcselet különféle iskoláinak eszméi, s ennek kapcsán a tudat és a valóság természete felé fordult.

Részletek
A nyugati alkímia, vagy miként önmagát nevezte: a Királyi Művészet, eredetmítosza szerint Egyiptomból származik.

Ezt a történelem annyiban igazolja, hogy az első alkimisták egyiptomi görögök voltak, az első laboratóriumokat a Ptolemaiosz-kori nagy egyiptomi templomokban alakították ki, s maga az "alkímia" szó is Egyiptom ősi nevét rejti magában. Ennél azonban fontosabb a szellemi közösség, hogy tudniillik mind az alkímia, mind pedig az egyiptomi halottkultusz legfontosabb eleme, fő célja a testi halhatatlanság elérése volt. A "Királyi Művészet" szimbólumnyelve viszont, mely az álomszimbolikával rokon, az emberiség helytől és kortól független, közös spirituális hagyatékát őrzi, s nem az egyiptomi eredetet.

Mindezek mellett az alkímia tudománytörténetben elfoglalt helye szinte másodlagos.

Farkas Attila Márton a Tan Kapuja Buddhista Főiskola régi oktatója, végzettségét tekintve egyiptológus és kulturális antropológus, mely szakmákon belül főleg a vallási szimbolikával, a metaforákkal és a filozófiai gondolkodás spirituális gyökereivel foglalkozott.

Érdeklődése az utóbbi két évtizedben leginkább a buddhista bölcselet különféle iskoláinak eszméi, s ennek kapcsán a tudat és a valóság természete felé fordult.
Adatok